Nyitóoldal
 
  
 

Ínycsiklandó illatok a konyhaablakból

2007. április 27.

Közel kétszáz receptet, és számos emléket, valamint úti élményt tartalmaz Lévai Anikó a közelmúltban megjelent A konyhaablakból címet viselő könyve. A gazdagon illusztrált, családi fényképeket is tartalmazó kötet évszakok és ünnepek szerint szedi sorba az Orbán Viktor felesége által leggyakrabban készített ételek és italok sorát.


Az olvasók együtt süthetik-főzhetik Lévai Anikóval egyebek mellett a halászlevet, a juhtúrós burgonyalángost, a fácánerőlevest vagy a háziasszony kedvencét a töltött paprikát, de akár az erdélyi ízeket idéző padlizsánkrémet és kürtőskalácsot is. A szerző a napokban Debrecenben dedikált, és villáminterjút adott lapunknak is.

 

- Ötgyermekes családanyaként mennyire van ideje arra, hogy a konyhában tevékenykedjen?
- Minden nap szoktam főzni, persze nem nyolcfogásos vacsorát, de tartalmasabb leveseket, főzelékeket, egytálételeket. A gyerekek sokszor elégedetlenek a menzával, és amikor hazajönnek edzésről vagy iskolából, akkor éhesek.

- A vacsora olyan alkalom Önöknél, amikor összejön a család, és együtt esznek, vagy mindenki akkor csipeget valamit, amikor hazaér?
- Törekszem rá, hogy együtt üljünk le, de nem mindig van rá mód, és apuka sem mindig ér haza, így inkább csak a gyerekekkel üljük körül az asztalt. A nagylányom most fog érettségizni, felvételi előkészítőkre jár, a másik kettőnek az edzése csúszik bele a vacsorába. Ennek ellenére úgy alakítom, hogy amikor ők megjönnek, akkor körülbelül 19 óra táján együtt vacsorázzunk. Utána a kicsiket fektetnem kell, a legkisebb gyermekünk ugyanis három éves.

- Szívesen segédkeznek a konyhában?
- Egy ilyen nagy családban teljesen nyilvánvaló, hogy mindenkinek részt kell vennie a család feladatainak ellátásában. Így van egy jól kialakult, harmonikus munkakapcsolat, valamelyik gyerek a konyhában szeret sertepertélni, van, aki a kisebbekkel foglalkozik inkább.

- Melyik étel a favorit náluk?
- A palacsinta, abból hegyeket esznek meg.

- A könyvben külföldi országokhoz fűződő emlékek és receptek is fellehetők – a londoni gesztenyeárustól, a szarajevói kávén át a sivatagi népek mentás üdítőjéig. Mely nemzet ízvilága áll Önhöz legközelebb?
- Szeretem a mediterrán konyhát, de az északi népek gasztronómiáját is a sokfajta hal miatt, és érdekes módon nekem teljesen más téziseim vannak a sokak által teljesen lenézően kezelt angol konyháról. Szerencsére volt módom a vidéki Angliában is többször megfordulni, és nagyon jó véleménnyel vagyok róla.

- „Rólunk már szinte mindent és annak az ellenkezőjét is megírták, így ezzel a könyvvel jómagam szerettem volna ablakot, ha csak egy konyhaablakot is nyitni az életünkre, és bepillantást engedni mindazoknak, akik nem ismernek minket közelről: mi ilyenek vagyunk…” – írja a könyv bevezetőjében. Miért érezte fontosnak, hogy ha csak résnyire is, de kinyissa ezt a bizonyos konyhaablakot?
- Egy emberről való gondolkodás nyilvánvalóan azt is jelenti, hogyan él, hogyan végzi a munkáját, de az is része, hogyan vezeti a háztartást, hogyan neveli a gyerekeket, ha elmegy külföldre, mit jegyez meg abból, amit látott, mik azok az impressziók, amik őt megérintik.

- A könyv a kiadó ötlete volt, ezzel áll összefüggésben, hogy nem minden esetben saját recepteket szerkesztett a könyvbe, hanem neves szakemberekét, szakácsokét?
- Kicsit hiteltelennek tartom, ha valaki úgy ír szakácskönyvet, hogy nem tünteti fel a receptek szerzőinek nevét. Ezek az ételek sem az én kreálmányaim, hanem azok, amiket az elmúlt évben különböző alkalmakra főztem. Azt gondolom a világról, nemcsak akkor van ünnep, amikor egy jeles naphoz érünk a naptárban, hanem akkor is, ha egy újfajta zöldség vagy gyümölcs megjelenik a piacon. Például amikor először van cseresznye, zöldborsó, gesztenye vagy sütőtök. Ilyenkor az ételnek van „ünnepe”. Visszatérve a kérdésre azért mertem vállalkozni erre a feladatra, mert amikor a kiadóval beszélgettünk, akkor már egy regiment szakácskönyv sorakozott a könyvespolcomon, és a fiókjaim, dobozkáim is tele voltak különféle receptekkel. Tehát nem a felkéréskor kellett nekiállnom a receptek összerendezéséhez, hiszen 20 éves háziasszonyi múlttal rendelkezem.

- Az egészséges életmód kulcsszerepet játszik Önöknél?
- Erről is teljesen mást gondolok, mint manapság szokás. Nekem nem az a reformkonyha, hogy a „műanyag” salátát leöntjük olajjal, hanem hogy szerves ételeket eszünk, ami tartósítószer-mentes, az évszaknak megfelelő, és itt terem Magyarországon.

- Mi a kedvenc étele?
- Ha anyukámhoz hazamegyek, mindig megkérdezi, hogy mit főzzön. Ez gyermekkoromban is így volt, és amikor az úttörőtáborból hazatértem mindig töltött paprikát kértem tőle, ezt nagyon szeretem. Emellett szívesen eszek négylábúakat, baromfikat a galambtól a pulykáig. Arra helyezem a hangsúlyt, hogy változatos legyen az étrendünk.


Dávid Orsolya - www.deol.hu

gyorsmenü